A Hajnóczy Csoport tagjainak érdekes kutatásai, vizsgálatai az Odor-vár környékén és a Hajnóczy-barlangban
A kezdetektől törekedtünk arra, hogy a csoport tagjai minél részletesebben megismerjék Odorvár környékét és a kutatótábor nyújtotta lehetőségeket. A tagok ambíciójuknak megfelelően foglalkoztak egy-egy témával. Mi, alföldiek sok új témát találtunk a Bükkben. Ezen megkapó érdekességek inspirálták a résztvevőket, hogy akár több évig is foglalkozzanak egy-egy kérdéssel.
A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány kutatási témát és szerzőt:
(A részletesebb tájékozódáshoz a Bibliográfiát ajánljuk!)
Az Odorvári Kutató Tábor résztvevői által vizsgált problémák:
- Fekecs Erzsébet mészégetésről írt dolgozatot,
- A Bükkzsérc környéki földrajzi neveket az egyik táboralapító – néhai Dr. Varga Lajos – a diákok bevonásával gyűjtötte össze, majd összefoglalta az Odorvárral kapcsolatos ismereteket,
- Kocsis Emília tanári szakdolgozatának témája a Hór – völgy geomorfológiai vizsgálata volt.
- Danku Irén az Odor-vár déli lejtőjén létrejött kőtengerekről írt dolgozatot,
- Kordos László bevonta a táborozókat az őslénytani és üledékföldtani vizsgálataiba,
- Hír János, vélhetően itt kapott inspirációt, hogy hasonló területet válasszon élethívatásul,
- Papp Antal az Odor-vár környéki erdészeti munkákkal foglalkozott,
- Miklós Gábor és néhai Városi József légáramlás vizsgálatokból levont következtetésekkel tettek kísérletet a Hajnóczy-barlang méreteinek elméleti feltárására,
- Skultéti Éva a környékbeli növények radioaktív nyomelem – tartalmát elemezte,
- Szűcs Zsuzsanna és néhai Bárány Katalin a fellelhető gyógynövényeket és azok hatásait vizsgálták,
- A Mucsi testvérpár – János és László – azt vizsgálták, hogyan hat a barlangi tartózkodás az egészséges populáció légzésfunkcióira. Erről Brnoban egy konferencián előadást is tartottak.
- Mucsi László karsztmorfológiai és karszttalajtani-vizsgálatokkal is foglalkozott, doktori disszertációját is e témából írta,
- Lovas Irén a barlangi tartózkodás pszichés hatásait elemezte,
- A 70-es évek végétől a radon-kutatás fontos – gyakorlatilag első!- terepi helyszíne lett a Hajnóczy-barlang. A debreceni ATOMKI részéről néhai Dr. Somogyi György és a Hajnóczy csoport részéről a másik táboralapító, néhai Németh Gyula irányították a kutatást,
- A 90-es évek közepétől új lendületet vett ez a tevékenység, ekkortól már Dr. Dezső Zoltán irányításával. A debreceni egyetemről – korábban KLTE, később DE – több diák vett részt ezekben a kutatásokban,
- Kocsi Gábor a barlangászok radontól eredő sugárterhelését tanulmányozta,
- Ifj. Varga Csaba a barlangkutatás személyiségfejlesztő hatását, valamint a rekreáció szolgálatába állíthatóságát elemezte,
- Csúzi Gábor, Jónás Melinda, Kazai Kitty, Koller Edina és Rojkó Tibor a végvágásos fakitermelésről írtak egy tartalmas dolgozatot,
- Pásztor Péter szakdolgozatában a háromdimenziós barlangtérkép elkészítésének matematikai problémáit boncolgatta.
- Solymosi Rita és ifj. Varga Csaba egy megkapó, hangulatos filmet forgattak: Barangolások az ódor-vári Hajnóczy-barlangban címmel. A filmet 2013-ban, Szolnokon a Népszerű Tudományos és Kultúrtörténeti Filmek Nemzetközi Fesztiváljára is beválogatták, és ott nagy sikerrel bemutatták.