Hajnóczy-barlang

1971-ben a véletlen is közrejátszott a későbbi Hajnóczy-barlang felfedezésében. Táborozás előtt néhány nappal vezető nélkül maradt a barlangkutató csoport, így a diákok nem dolgozhattak az Odor-vári-cseppkőbarlangban. Ekkor került sor a korábbi terepbejárások során feljegyzett egyik “rókalyuk” bontására. A mintegy háromnapos rohammunkával sikerült úgy kitágítani a szűk bejáratot, hogy 1971. július 25-én már be lehetett jutni a Niagarán keresztül a Táncteremig, majd a Csodák terméig. A Hajnóczy-barlang felfedezői: Ádám András, Bárdi Anna, Gál István, Hegedűs Gyula és Pödör László voltak.

image016

A barlang elhelyezkedése, geológiai viszonyai

Az Odor-vár csúcsától É 228; D 48 irányban, légvonalban 140 m-re 460 m tszf. magasságban található a Hajnóczy-barlang bejárata. A barlangot rejtő kőzet sötétszürke, szaruköves és szarukőmentes ladini mészkő (BALOGH 1964.). Bár e kőzetösszlet a Hór-völgy keleti oldalán uralkodó típus, mégis az Odor-váron kívül kissé délebbre a Fény-kő keleti részén is megjelenik. Az Odor-vár és környékén a Hór-völgy Ny-i oldalán, É-on a Hosszú-völgyig a jellemző kőzet a sötétszürke alsó ladini agyagpala és homokkő (BALOGH 1964). Eme idősebb kőzet a hegységképző erők hatására rátolódott a fiatalabb mészkőre (SCHMIDT 1957). A fedettség korábban nagyobb mérvű volt, amit igazol az is, hogy a Hajnóczy-barlang olyan részeiben találhatók jelentós nagyságú pala-törmelékkúpok, melyek felett a felszínen most nincs pala.

A barlang morfológiai leírása

A szűk bejárat után néhány méteres kuszodán, majd keskeny, meredek lépcsőkön lehet lemászni a Niagarához, ahonnan két irányban haladhatunk tovább : Ny-ra a Háztetőn a Rom-terembe, míg a Niagara 60°-os lejtőjén leereszkedve, K-i irányban a

Tánc-terembe juthatunk. A barlangnak ebben a részében igen jól láthatók a réteglapmenti kialakulás jellemző jegyei:
– a barlang mennyezete és az alja fokozatosan távolodik egymástól;
– e részre jellemző a labirintusos szerkezet;
– az Odor-várra jellemző ÉÉK-DDNy-i irányú és erre merőleges törésvonalak itt is jelentkeznek, s a járatok is e kitüntetett irányokban képződtek.

Kép 235

A Táncteremből továbbhaladva érjük el a Csodák termét. Ebben a kis tölcsérszerű üregben képződtek a barlang Nagy-terem, Lapos-terem vonallal záródó részének legszebb cseppkövei. Innen DK-i irányban kúszva érjük el az Alsó-, ill. Felső-füstös-termeket. Nevüket a falaikon képződött fekete füstszerű anyag miatt kapták, ami az Egri Tanárképző Főiskola Kémia Tanszékének elemzése szerint kalcium-szulfát-vaskarbonát 31 % CaCO3, 8,4% Fe tartalommal.

A Füstös-termek melletti Kuszodán visszafelé menve, a Csodák terme után, egy szúk átjárón jutunk be a Lapos-terem K-i végébe. Itt egy gyönyörű cseppkőóvoda fogad, közöttük az Amphora, ami valóban egy amphora mini-változatára emlékeztet. A fejünk feletti szikláról néhány mm átmérőjű, 1-2 cm-es heliktitek kínálják a szép látványt. A Nagy-terem felé csak kúszva haladhatunk, mivel a Lapos-terem – nevéhez méltóan – átlagosan 50-80 cm magas. Az É-i falon sűrű kis csomókká – sündisznókká” – összeállt kalcitkristály-csoportok találhatók. A termet ÉÉNy-DDK-i irányú repedések szabdalják, melyek mentén “cseppkőkerítések” képződtek. A cseppkövek méretei : átmérő : 5-15 cm, magasság: 55-80 cm.

A Nagy-terem felé egy ÉÉK-DDNy-i irányú “kerítés” zárja le a Lapos-termet, végén egy szépen fejlett görbe sztalagmittal. A “kerítést” adó cseppkövek méretei: átmérő: 6-20 cm, magasság: 70-97 cm.

A Lapos-terem Ny-i végénél csatlakozik az az út, amely a bejárattól Ny-ra indulva előbb a Rom-termet, majd kis kitérővel az Orgona-termet érintve jut el a Depóba. Az Orgona-terem nevét a megkocogtatva szép hangokat adó drapériájáról kapta.

A Depóból továbbmenve, egy óriási leszakadt sziklát megkerülve érünk a Nagy-terembe, melynek hossza 48,40 m, legnagyobb szélessége 14 m, magassága 5-8 m. A terem legszebb része a Ny-i végét képező Szentély. Ennek a kis kupola formájú üregnek a falát szőlőfürtszerűen képződött kalcitkristályok borítják, míg az alját mini-tetaráták sokasága díszíti.

Az É-i fal Ny-i végén egy 11 m hosszú 40-60 cm széles repedés van, melynek mindkét oldalát kalcitkristályok ékítik. A kristályok legnagyobb élhosszúsága 3,5 cm, lapdőlés 23°-60°. Méretük fölűről lefelé, egyenletesen növekszik. A kristálylapokon látható oldásnyomok a képződés utáni víz alá kerülést bizonyítják.

A Nagy-teremből a Leyla-járaton keresztül jutunk be a barlang cseppkövekben leggazdagabb részébe, a Galériába. Ennek jelenlétét a Leyla végén levő, fekvő mandula alakú nyíláson előtörő erős huzat jelezte, s 1973-74-ben az itt levő törmelékkúpot átbontva sikerült a bejutás.

A Galéria hossza: 70,40 m, szélessége: 1-8 m között változik, míg magassága: 4-13 m.

A Galéria nagymérvű cseppkövességét indokolja az a tény, hogy a mennyezetét függőlegesen álló réteglapok alkotják, s így ide nagyobb mennyiségű víz juthatott be, s jut be ma is. Jellemző cseppkőméretek: átmérő 6-15 cm, magasság: 180–310 cm. Az itt képződött cseppkövek érdekessége, hogy függőleges hosszmetszeteik nem téglalap alakúak, hanem egy legömbölyített, szabálytalan cikcakkos sávot alkotnak.

A Galéria ÉK-i végéből vett üledékmintából sikerült meghatároznia dr. Kordos Lászlónak a Mimomys savini pocokfajt, melynek kora a középső-pleisztocén alsó szakaszára tehető (Kordos 1976). A Galéria K-i végéből, beomlott többtonnás sziklák között lehet feljutni az Óriás-terembe. A terem hossza: 62,40 m, magassága: 14 m, szélessége: 16,50 m.

E rész felszínhez való közelségét jelzi, hogy a mennyezetről sűrű csomókban, 20-40 cm-es hosszúságú, vöröses színezetű hajszálgyökerek lógnak le. Jelenleg ez a terem a barlang egyik legszárazabb része, de hogy korábban több csapadék jutott ide, azt igazolják az itteni emberderék vastagságú sztalagmitok, valamint a D-i falon levő ,;Téli erdő” cseppkőlefolyás. Érdekessége még az Óriás-teremnek a “denevérkarr”, amit a tekintélyes vastagságú guanóban alakított ki a mennyezetről csöpögő víz.

A barlang további részeihez a Galéria Ny-i végéből juthatunk el. Innen a Kriptán, a Golgotán és a barlang legszűkebb átjáróján – a Satun – keresztül érjük el a Labirintust, ami feltételezhetően egy fölötte volt járat fenékszintjének beomlásából keletkezett sziklahalmaz.

A Labirintusból kikerülve tárul elénk a meredek falakkal határolt, néhol 13-15 m magas, 42,3 m hosszú Grand Kanyon. Szélessége 1,5-7,5 m között váltakozik. Ez a barlangszakasz az előzőektől teljesen eltérő arculatot mutat. A meredek oldalfalakon kannelurák találhatók, s cseppkőkéreg szinte sehol. Különböző magasságokban, korábbi kitöltésekből származó, breccsásodott kéregmaradványok jelzik a régebbi talpszinteket.

A Grand Kanyon közepén egy törmeléklejtőn kell fölmennünk, melynek anyaga mészkő és pala. Ezután a Hufi-kürtő mellett megyünk el. Ez a 14,77 m mély kürtő visz le a barlang egyik legépebb szakaszába, egy elhagyott patakmederbe. A 14,37 m hosszú járat mindkét végén agyagos eltömődés akadályozza a továbbjutást. Ezen a rövid szakaszon is két jól fejlett meander figyelhető meg.

A Grand Kanyonban folytatva utunkat Ny felé, néhány méter után két irányba ágazik el a járat: balra fölfelé a Szojuz-Apolló-ág van, ahol a barlang egyik legszebb cseppkőképződményét találjuk, a Csipkevárat, míg jobbra lefelé a Komszomol-terem közel 20 m-es szakadéka tátong.

A Komszomol-terem aljára vaslétrán megyünk le, s menet közben a jobboldali falon megcsodálhatjuk azokat a Lófogakat, melyeket a most is intenzíven csepegő víz vésett a meredek falat borító cseppkőkérgeződésbe. A “lófogak” mérete 2-4 cm-től 8 -9 cm-ig terjed, s a fal alján helyezkednek el a nagyobbak. Ebből következik, hogy e képződmények kialakulásánál döntő szerepe van a leeső vízcsepp mechanikai, vésőhatásának. A “lófogas” fal E-i oldalán többméteres, jól fejlett kannelurák találhatók.

A Komszomol-teremből ÉNy-i irányban haladva jutunk el a barlang legnagyobb alapterületű termébe, a Tsitsogóba. Nevét az alját borító, képlékeny vörösagyagról kapta. Hossza: 87 m, legnagyobb szélessége: 26,60 m, magassága: 3-8 m között változik.

A terem ÉK-i végében nyílik a 35 m mély, 77,3 m hosszú kürtősorozat, melynek felső szakasza két párhuzamos járatból áll. Az egyik csak hágcsóval járható, de a másikban a kipreparálódott szarukövek kiváló kapaszkodóul szolgálnak biztosított mászásnál. A két járat, 19 m után egyesül, majd egy 9,5 m-es szakasz következik, ahol ugyancsak hágcsóval lehet lejutni egy álfenékre. Itt kissé kiszélesedik a kürtő – mintegy 5 x 2 m-es méretben – s egy oldalrepedésen keresztül, kb. 4,5 m-es függőleges út után érhető el az a -28° lejtésű rész, ahova a Komszomol-teremből nyíló, 1978 nyarán feltárt kürtő is vezet.
E járat végén van a Hajnóczy-barlang legmélyebb pontja -117 m, a bejárat szintjétől -98 m.

A kürtősorozat bejáratától DNy-ra haladva előbb a barlang talán legszebb cseppkőpárja, az alabástromfehér Piéta mellett visz el utunk, majd a Tsitsogó közepétől Ny-ra egy suvadással keletkezett medencében mehetünk tovább. A medence 3-6 m hosszú. A suvadás régvoltjára utal, hogy a medencében egy kb. 1 m átmérőjű, 70-80 cm magas cseppkőtömb van, ami a fölötte levő drapéria-együttes csepegő vizéből képződött. A szép drapériacsoportot a “Barlang Szívének” kereszteltük el. Továbbmenve egy szép képződmény, – az “Angyalka” – mellett haladunk, majd elérjük a “Hólejtőt”, melynek fehérségét úgy őrizzük, hogy csak zokniban szabad rámenni. Még néhány lépésig az féllábszárig érő agyagban – és, véget ér a Hajnóczy-barlang 1978-ig feltárt szakasza.

Tudományos adatgyűjtések a barlangban

A barlang feltárásával párhuzamosan készítették diákjaink – Kocsis Emília irányításával – a mellékelt térképet. A felmérésnél bányászkompasszal dolgoztak, majd a Komszomol-teremtől függőkompasszal és függőívvel. Az oldaljáratok (Hufi-kürtő, Szojúz-Apolló-terem, a kürtősorozat) térképezésénél Bézard-féle tájolót használtunk. A pontok rögzítése falra vésett X-ekkel történt. A már elkészült térkép alapján a Hajnóczy-barlang jelenlegi ( 1978) poligon menti hossza 947 m.

Térképészcsoportunk – Németh Gyula irányításával – egy új térkép készítésén munkálkodik. Műszereik: függőkompasz és függőív. A poligon pontokat falba tiplizett csavarokkal jelölik.

Dr. Kordos László 1973. óta folytatja a Hajnóczy-barlang üledékeinek őslénytani vizsgálatát. Eddig mintegy 10 helyről vett, kb. 4 q üledéket vizsgált meg, s a Galéria ÉK-i részéből vett mintából előkerült, a már korábban említett, korhatározó jelentőségű Mimomys savini maradványa.

1977-ben csepegővíz-, kőzet-, hordalék- és levegőmintákat vettünk a barlang különböző pontjairól. A vízminták elemzését a Középtiszavidéki Vízügyi Hivatal szolnoki laboratóriumában végezték, míg a kőzetmintákat a MÁFI-ban vizsgálták. Ezúttal is köszönet érte. Ezek adatainak feldolgozásával kíséreljük meghatározni a barlang feletti litoklázisrendszer jellemzőit, valamint a barlangot rejtő kőzet petrográfiai mutatóit.

Folyik a barlang morfogenetikai feltérképezése, melynek érdekében diákjaink 1976-ban térképen rögzítették a jellemző karsztos képződmények (sztalagmitok, sztalaktitok, kristályok, drapériák, kannelurák stb.) elhelyezkedését. Ugyanekkor a járatok meghatározó keresztmetszeteit is felmérték.

Jelentős mennyiségű fotódokumentáció áll rendelkezésünkre, melynek tekintélyes részét Szlankó István, kisebb hányadát Gyói Imre készítette. Fotóanyagunk fekete-fehér és színes papírképekből, valamint színes diapozitívokból áll.

Németh Gyula irányításával 1975 júliusában széndioxidmérések történtek a barlangban. A következő adatokat vették fel:

Óriás-terem: hőmérséklet 10,4°C, relatív páratartalom 99%, CO2 tartalom: 0,84o/oo·
Galéria: hőmérséklet 10 °C, 9,4 °C, relatív páratartalom 98%, CO2 tartalom 0,76o/ oo·

Legújabb méréssorozat a barlangban – 1978. V. 22-től – a talajgázok alfa-aktivításának mérése. Ezt a kísérletet a debreceni ATOMKI részéről dr. Somogyi György kandidátus irányítja. A kísérlet célja, hogy a barlangi, viszonylag zavartalan körülmények között vizsgálják ezt a jelenséget. E munkában a mi tevékenységünk az, hogy 4-5 hetenként szilárdtest-detektorokat cseréljünk a barlang különböző pontjain, valamint a felszínen. Az értékelést Debrecenben végzik. Feltehetően a kapott adatokból pontosabb képet kaphatunk a terület geológiai viszonyairól is.

Hajnóczy-barlang

Szólj hozzá!